2018. május 21., hétfő

Alphonse Mucha - Fruit

Neeem, festészet történelmet nem fogok taglalni, egyszerűen csak láttam készülőben ilyen cabochan-os műveket Katánál a tanfolyamon, és annyira tetszett mindkét mű a kép+strassz sorokig, hogy gondoltam ebből nekem is kell "faragnom" valamit.

A gond az volt, hogy mindkettő csak a strasszokig tetszett, a többi körítés valahogy sántított. Nehogy félreértsetek, mindkettő gyönyörű lett, csak a befejezett medálok nem azt a hatást váltották ki bennem, mint amibe a legelején beleszerettem.

A kép és a strasszok barack-bordó színei tényleg annyira gyümölcsösek voltak, de mikor megkapták ezeket a színeket a Tilékben is, valahogy elveszett a középrész varázsa. 

Szerencsére Katánál a Tilék teljes repertoárja megtalálható, de így sem nagyon tudtam eldönteni melyiket is szeressem. A kékes-zöld színek nagyon tetszettek, de egy-egy darab/szín kicserélésekor hihetetlen hogy át tudott billenni az összhatás. 

Az alap koncepcióm az volt, hogy a cabochant mint virágkehelyben a bibét ölelje körbe a Tilesor. Érdekes hogy ennél az arany - lüszteres zöld - kékeszöld variációnál hozta ezt az összhatást. 

Gondolhatjátok mennyit variáltam a színekkel, szerencsére épp ebédidő volt, így messziről, meg sétálgatva, meg jó hosszan nézegethettem hogyan is tovább. Ezekben az egy napos tanfolyamokban ez a nehéz, hogy estére lehetőleg kész koncepcióval és minden hozzávalóval nomeg kivitelezési tanácsokkal felvértezve induljon haza az ember, hogy végül meg is szülessen majd a nagy mű.

A tanfolyam végül maratoni hosszúra nyúlt - Kata ezúton is köszönjük a türelmet - de kezemben a kész medállal és a nyaklánchoz szükséges kiválasztott bőrszálakkal távoztam. Tegnap délelőttre csak a bőrszálak méretre vágása, a szalagvég-ezés és a szerelékezés maradt.

Most már csak az a kérdés mikor lesz hozzá füli és karkötő :D

Inspiráció: BéKata Mucha1 és Mucha2

2018. május 12., szombat

Swari különlegességek sujtás köntösben

Aki még nem járt Serena honlapján és szereti a színes nagy füliket, az mindenképp kukkantson be hozzá, mert csodálatosak a munkái.

Amikor megláttam nála ezt a fülit, tudtam hogy meg kell tanulnom ezt a technikát is, mert ilyen gyönyörűség nekem is kell.

El is mentem vadászni a hozzávalókat, de mivel a lemon még nagyon új forma a swarinál itthon elég kötött a színválaszték: Az enyém végül arany-kék lett. Viszont gondoltam ha már lúd legyen kövér: shimmer bevonatos köveket választottam.

Hihetetlen jó a vonalvezetés és a végek is egészen jól elrejthetőek, bár ez már csak részlet kérdés utólag, mert távolról az ember fülében már csak a csillogás látszik.

Nagyon könnyű fülike, a súlya 4,62 g, csak úgy táncol az ember fülében minden mozdulatra, viszont annyira nehéz, hogy a hajban már ne akadjon fel.

   Inspiráció: Serena Di Mercione

2018. április 14., szombat

Sujtás füli

Régóta szemezek ezzel a technikával, de egyedül nem mertem belevágni. Így összeszedtem minden bátorságom ...és gyöngyfűzős barátnőimet (köszi lányok, hogy jöttetek) hogy benevezzünk Peng Edit egyik tanfolyamára.

Minden tiszteletem azoknak akik ezt a technikát űzik, és kezelni tudják a csúszós zsinórokat, a láthatatlan cérnát, - ami persze minden öltésnél vagy beakad az egyik zsinórvégbe, vagy hurok megy rá -, és szabályos íveket tudnak kanyarintani.

Edit serényen segédkezett mindenütt, bár minden egyes lépésnél jelentkeztünk, hogy "jó-e ez így" és "mi jön ez után", ...totál kezdők lévén biztosan nem voltunk egyszerű esetek. :) Viszont a 3 óra végén majdnem kész művel távoztam, felvértezve minden szükséges információval a befejezéshez. 

Gondoltam míg friss az élmény, - meg mert még tartott a lendület, - meg is csináltam itthon a fél fülit. Sajnos a hétvégén nem lesz rá több időm, úgyhogy a párja még majd várat magára, de most nagy lelkesedéssel várom az adandó alkalmat, mert tényleg nagyon szépeket lehet alkotni ezzel a technikával.

A füli nem lett kis méretű de az általam kiszabott 8 g-os határt így sem közelíti meg, 5,68 g-jával simán megkapja az "egész nap viselhető" státuszt.

 Minta: Peng Edit - Leila (kicsit másként)

2018. április 2., hétfő

Gyanta cabochon

Jövő héten újra Ásványbörze én meg még az egy évvel ezelőtti szerzeményekkel sem végeztem.

Ezt a cabochont nem bírtam tavaly ott hagyni mert a sötétben olyan szép volt a fényjátéka, mintha épp egy Főnix ébredne a mélyben. De kihozva a sötétből a normál fényre előbújtak a felületi szálak világos zöld és türkiz színekben és a mélyvörös, a lila és sötétkék elhalványodott.

Soha nem vettem vagy használtam még ilyen gyantából készült cuccot, pakolgattam is jó ideje, hogy mit is kezdjek vele, már csak azért is, mert rettentő vastag.

Elsőre gondoltam adok neki bronzos árnyalatokat aztán semmi több, mert van benne bőven szín... Hozzá is fogtam nagy lendülettel, de rá kellett jönnöm, hogy az nem én vagyok.

Azért megpróbáltam elég minimálban előadni, hogy kicsi maradjon a medál, nehogy egy nagy kiálló négyzet legyen az alföldön.

Füli is készült csak fűzve a medál aljának a mintájából, de a medál hímzéses technikája miatt bele kellett csencselni egy kis többlet kását. Az elsőbe négy szemes herringet tettem, de egy kicsit vastagnak tűnt így csináltam egy 3 szemest is. Nem kellett volna, tök plötyi lett az egész. (A különbséget jól lehet látni a legalsó képen - a medálhoz közelebbi a 4 szemes.)    

2018. március 30., péntek

A Klimtes tervek

Egyszer minden megvalósul... csak győzze az ember kivárni.

Nagy nehezen találtam arany bizgentyűket a Camponában, úgyhogy nekifuthattam újra a Klimtes projektnek. BéKata szerencsére soron kívül fogadott - innen is nagy puszi érte Katám - ;), így egészen hamar megvalósult az álom, hogy nekem is lesz Klimtem.

Persze füli nélkül nem élet az élet, bár a gésás téma után egy kicsit stíluskeveredésnek érzem, de most így marad. Sajnos trapéz lógicából sem álltam a helyzet magaslatán így teardrop lett a füliken, de elég átlátszóak a hajamban nem fog látszani a formájuk, csak a csillogásuk... azt hiszem. :D

 Inspiráció: BéKata Klimtje

2018. március 11., vasárnap

Az én Gésám

Nagy Klimt-es tervekkel érkeztem BéKata tanfolyamára, de az alapanyagok még beszerzés alatt állnak, így gondoltam legfeljebb elcsábulok egy Gésára. (...pedig megint gyönyörű Labradoritok mosolyogtak rám, de erőt vettem magamon.)

Kételkedve nézegettem az előkészített cabosonokat melyiket is válasszam, amikor Kata felajánlotta, hogy készíteni is tudunk gyorsan még a kinyomtatott képekből, ...majd elővett vagy 5 ív A4-es papírt telis-tele minden nemű és stílusú nyomatokkal. Amikor megláttam ezeket az anime stílusú rajzolt variációkat már tudtam, hogy aznap bizony én is Gésát fogok gyártani.

Nagyon jópofák ezek a lencsék, szépen kiemelik az alájuk ragasztott képeket és tényleg nem olyan ördöngösség a ragasztás csak jól ki kell nyomni a bubit az üveg alól. Gyorsan is szárad így egy kis hozzávaló válogatás után már kezdődhetett is a hímzés.

Ovális képet választottam, ami ráadásul nem is volt kicsi, de azért annyira nem távolodtam el a prototípustól. Színeiben egy kicsit tri-colorosra sikerült, - valahogy nem sikerült a rózsaszínt visszacsempésznem a körítésbe, - de lehet jobb is, mert akkor meg babás lett volna. 

Nagyon jó kis szeánsz volt ez is, sok-sok élménnyel és egy majdnem kész művel tértem haza ezúttal is.

Ma is kitartott a lelkesedés, úgyhogy gyorsan befejeztem a japán kaput (Torii) imitáló átkötést a tetejére.

Inspiráció: BéKata gésái

2018. február 18., vasárnap

Steampunk

Ismét BéKatánál jártam, nagy reményekkel, hogy talán neki lesznek mindenféle fém-bigyulái egy kis Steampunk-ozáshoz.

Hát mi ne mondjak voltak :D, a labradorit befoglalása után órákra eltűntem az íróasztalában és a sok-sok polcon körülötte, mert annyi csodája volt, hogy nem győztem ámuldozni.

Nem is sikerült sokra jutnom a hímzéssel, de nem volt baj mert a koncepció kialakult.

A megvalósítás ugyan kicsit váratott magára, de lassan összeáll a szett, bár még csak egy füli van kész.... és mint tudjuk abból kettő kell. :))